1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. <tiltás v. tagadás kif-ére; m-értékű szóként is.>

2. (felsz módú igével) <tiltás, tagadó kérdés v. kívánság kif-ére.> ne jöjj!; ne mindig én menjek! | biz <kif-ekben.> ▸ ugyan ne mondd ne beszélj! ▸ ne is mondd ▸ akár ne is akár ne is kérd, úgysem adja oda.

3. (felsz módú igével) <töprengés bizonytalan v. szerénykedő kif-ében, kérdő alakú m-ban.> ne üljünk le egy padra?

4. (felt módú igével) <annak kif-ére, hogy valaminek a bekövetkezése nem kívánatos.> bár ne jönne. | ▸ miért ne

5. (felt módú igével) <tagadó kérdés formájú erős állításban.> ki ne tudná?

6. (felsz v. felt módú igével) <tagadó értelmű főm után vmely körülmény tagadásának kif-ére.> nem mehetek el anélkül, hogy ne szólna v. szóljon. | <erős állítás kif-ére.> lehetetlen, hogy ne láttam volna.

7. (felsz módú igével) <célhat mellékm-ban, annak kif-ére, hogy a cél valaminek az elkerülése.> elbújt, hogy ne lássák.

[?fgr ]

1. nép biz <tegezett személyhez:> itt van, tessék! ne, egyél! | ▸ ne neked!

2. <állathívogató v. -terelő szóként.> coca ne!; ne, te bimbó!

[←né(zd) v. hangut]

▸ ne te ne!

[↔ne² ]

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.